Hírek,Információk
Tanácsadásokról
Elérhetőseg
Dokumentumok
GYIK
Kérdések
Adatbázis
Regisztracio | Elfelejtett jelszo | Bejelentkezes:

TÁMOP-5.5.1./A-10/1 További kérdések

Gyakran Ismetelt Kerdesek


  • Pályázhat-e külföldi székhellyel rendelkező civil szervezet az NCA-hoz?
    Nem, csak magyar bíróság által nyilvántartott civil szervezetek pályázhatnak.

  • Tisztelt Cím! Az EPER rendszerbe regisztráltam magam, mint magánszemély. Regisztrációs nyilatkozatot ez esetben is kell küldenem?
    Igen, minden esetben be kell küldeni.

  • Elszámolhatók-e működési pályázatban a küldföldre utazás költségei?
    Nem számolhatók el, csak belföldön kiállított számlákat tud elszámolni a szervezet működési pályázat keretében.

  • Végezhet-e önkéntes munkát az, aki nem nagykorú?
    § (1) A tizennyolcadik életévét be nem töltött személy, illetve a korlátozottan cselekvőképes nagykorú személy olyan közérdekű önkéntes tevékenységet folytathat, amely megfelel életkorának, testi, értelmi és erkölcsi fejlettségének, illetve képességeinek, valamint amely nem veszélyezteti egészségét, fejlődését és tankötelezettségének teljesítését.
    (2) A tizenhatodik életévét be nem töltött önkéntes és a korlátozottan cselekvőképes nagykorú önkéntes közérdekű önkéntes tevékenységet külföldön nem végezhet.
    (3) A tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes közérdekű önkéntes tevékenységet 20 óra és 6 óra között nem végezhet.
    (4) A tizenhatodik életévét be nem töltött önkéntes által a közérdekű önkéntes tevékenységre fordítható idő nem haladhatja meg
    • tanítási szünet ideje alatt a napi három órát és a heti tizenkét órát,
    • tanítási időben a heti hat órát és
    • tanítási napon a napi két órát.
    • tanítási napon kívül a napi három órát.

    (5) A tizenhatodik életévét betöltött, de tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes által a közérdekű önkéntes tevékenységre fordítható idő nem haladhatja meg a napi négy és fél órát és a heti tizennyolc órát.
    (6) A tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes részére a közérdekű önkéntes tevékenység befejezése és másnapi megkezdése között legalább tizennégy óra pihenőidőt kell biztosítani. (2005. évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről)

 

Kérdések 2012 januárjától

 

Melyek a civil szervezetek működéséhez kapcsolódó jelentős új jogszabályok 2012-ben?

2011. évi CLXXXI. törvény a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról

342/2011. (XII. 29.) Kormányrendelet a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról

2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról

350/2011. (XII. 30.) Kormányrendelet a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről

Kik működtetik a Civil Információs Centrumokat?

Nyilvános pályázat útján kiválasztott civil szervezetek, melyek segítséget nyújtanak az adminisztratív kötelezettségek teljesítésében, szakmai tanácsadást végeznek közhasznúsági-, pénzügyi területen, pályázati kérdésekben. Célja a civil szervezetek működésének szakmai támogatása, fenntarthatóságuk erősítése, államháztartási támogatások felhasználásának elősegítése.

A nonprofit gazdasági társaságok működésére hogyan hat az új civil tv?

Közhasznú tevékenység, kettős könyvvitel, beszámoló készítés, megfelelő erőforrás, megfelelő társadalmi támogatottság és létesítő okiratba foglalt szükséges kellékek, tehát az új civil törvény szabályai vonatkoznak rájuk.

 

 

Adomány fogalma az új civil tv. szerint?

A civil szervezetnek - létesítő okiratban rögzített céljaira - ellenszolgáltatás nélkül juttatott vagyon, áru, illetve nyújtott szolgáltatás.

A már évek óta közhasznú civil szervezetként tevékenykedő civil szervezetek közhasznúként meddig működhetnek az új szabályozás szerint?

Civil törvény 32. §. szerinti feltételeknek, 2014. május 31-ig minden civil szervezetnek meg kell felelnie, úgy, hogy már a 2012-es évben is teljesültek a feltételek.

(A 2011 decemberében közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú jogállású szervezetek jogállása automatikusan közhasznú jogállásra változott.)

A kiemelkedően közhasznú státus tényleg megszűnt 2012-től?

A kiemelkedően közhasznú minősítés megszűnt, a közhasznú jogállás egyfokozatú lett.

Mikortól lépett hatályba az új civil törvény?

Az Országgyűlés által 2011. december 5-én megszavazott civil törvény 2012. január 1-jétől már hatályos.

Egy egyesületet, mely 5 éve aktívan, bizonyíthatóan működik kell-e újra nyilvántartásba vetetni 2012-ben?

Az új Civil törvény nem írja elő a szervezetek ismételt bejegyzését.

Egy civil szervezetnek 2012. május 31-ig milyen dokumentumokat kell elkészíteni, és letétbe helyezni az új változások szerint?

Minden civil szervezetnek el kell készítenie és letétbe helyeznie 2012. május 31-ig a szervezet által elfogadott számviteli beszámolóját, amennyiben közhasznú, a közhasznúsági jelentését. Az a szervezet, amely 2012. május 31. előtt költségvetési támogatást akar igényelni, annak a támogatás nyújtása előtt már letétbe helyezett beszámolókkal rendelkeznie, ugyanis 2012. január 1. óta, csak olyan civil szervezet kaphat költségvetési támogatást, amely letétbe helyezte beszámolóját.

2012. május 31-ig letétbe kell helyezni:

  • mérleg (egyszerűsített mérleg)
  • eredmény-kimutatás (eredmény levezetés)
  • közhasznú szervezet esetén: közhasznúsági jelentés, még a korábbi tartalom alapján
  • kettős könyvvitel esetén: kiegészítő melléklet
  • kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói jelentést

2013-tól az új törvényi szabályozás szerint kell elkészíteni, és letétbe helyezni a dokumentumokat, tehát minden civil szervezetnek el kell készíteni a közhasznúsági mellékletet! Ez nem azonos a tavaly még érvényben lévő közhasznúsági jelentéssel!

Bővebb információ: civil.kormany.hu

Letétbe helyezés: ajánlott küldeményként

Postacím: Országos Bírósági Hivatal, 1363 Budapest Pf.: 24/1.

Letétbe helyezés? Mit jelent?

2012. május 31-ig letétbe kell helyezni minden civil szervezetnek:

  • mérleg (egyszerűsített mérleg)
  • eredmény-kimutatás (eredmény levezetés)
  • közhasznú szervezet esetén: közhasznúsági jelentés, még a korábbi tartalom alapján
  • kettős könyvvitel esetén: kiegészítő melléklet
  • kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói jelentést

A beszámolót és mellékleteit az Országos Bírósági Hivatal részére kell megküldeni. Idén még papír alapon kell letétbe helyezni a beszámolót és a közhasznú mellékletet.

2012. júniustól az alábbi dokumentumokat kell letétbe helyezni:

A számviteli beszámolót:

  • Mérleg 
  • Eredmény-kimutatás
  • Kettős könyvvitel esetén: kiegészítő melléklet
  • Közhasznúsági melléklet: már minden civil szervezetnek el kell készíteni!
  • Kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói jelentést

Az elektronikus úton küldött beszámoló közzétételére (az OBH gondoskodik a beszámoló közzétételéről az országos névjegyzékben, a szervezet további adataihoz kapcsolódóan) napi feltöltéssel kerül sor. A papír alapon küldött (az alábbi címre: OBH, 1363 Budapest, Pf. 24.) beszámolót legfeljebb 20 nap múlva jelenik meg. Közhasznú szervezet kizárólag elektronikusan küldheti be. Közhasznú szervezet a beadványait csak elektronikusan terjesztheti elő. Ha elektronikusan küldi be a szervezet a beszámolót, a beküldésről elektronikus igazolást kap a szervezet. Akkor tekinthető a beszámoló határidőben beküldöttnek, ha informatikailag szabályszerű volt, a megfelelő mellékleteket csatolták és a tartalom, formátum informatikailag értelmezhető volt. A beadáskor rögtön kap a szervezet egy elektronikus tértivevényt, amely tartalmazza, hogy a beadvány informatikai vizsgálata megtörtént és a kérelmet befogadták. Itt azt vizsgálják, hogy a megfelelő informatikailag is hatályos nyomtatvány (formátum), megfelelő kiterjesztésű dokumentumok kerültek beadásra. Az elutasítás is azonnali visszajelzéssel (hiba üzenet) történik. Ez a vizsgálat nem tartalmi csak informatikai jellegű, de azt vizsgálhatják, hogy a kérelem kötelezően kitöltendő rovata ki van-e töltve, és hiányosság esetén nem megy át az informatikai szűrőn. A letétbe helyezés mellett amennyiben a szervezet saját honlappal rendelkezik, a honlapon is el kell helyezni, és legalább két évig elérhetővé tenni a beszámolót és a közhasznúsági mellékletet.

Bővebb információ: civil.kormany.hu

Letétbe helyezés: ajánlott küldeményként.

Postacím: Országos Bírósági Hivatal 1363 Budapest Pf.: 24

 

 

 

 

Egyszeres vagy kettős könyvvitelt alkalmazása, szabályai az új szabályozás szerint?

Egyszeres könyvvitelt vezethet az a szervezet, amely:

  • nem közhasznú
  • nem végez vállalkozási tevékenységet, bármekkora is az éves bevétele
  • végez vállalkozási tevékenységet is, de a vállalkozási és az alaptevékenységének bevételének együttes összege két egymást követő évben az 50 millió forintot nem haladja meg

Kettős könyvvitelt vezethet az a szervezet, amely:

  • végez vállalkozási tevékenységet, és ebből, valamint alaptevékenységéből származó bevétele két egymást követő évben az 50 millió forintos bevételi határt meghaladta
  • kötelező számára a kettős könyvvitel (szervezeti forma vagy a közhasznú minősítés miatt) saját elhatározásból így döntött

A módosított civil törvény szerint, hogyan változnak az egyszeres és a kettős könyvvitelre vonatkozó szabályok?

Kettős könyvvitel: A közhasznú szervezet kettős könyvvitelt vezet. A korábban
egyszeres könyvvitelt vezető szervezet az üzleti év kezdőnapjával (január 1-jével) térhet át kettős könyvvitelre.

A nem közhasznú szervezet akkor vezet kettős könyvvitelt, ha a háromból kettőt elér

·                    a mérlegfőösszeg az 500 millió forintot,

·                    az éves nettó árbevétel az 1000 millió forintot,

·                    az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt

 

Mit jelent az NEA?

Új támogatási rendszer, az NCA intézménye helyett. Célja a civil szervezetek működésének támogatása, civil szférával kapcsolatos szakmai tevékenységek támogatása, a bevallott adományok után 5%-os kiegészítés, az NCA-nál tisztább, átláthatóbb pályázati feltételek biztosítása, kisebb adminisztrációs teherrel.

Milyen bevételei és kiadásai lehetnek egy újonnan alakított civil szervezetnek, melynek a működése még nem érte el az egy éves működést?

Bevételek

Egy civil szervezet bevételei a következőkből tevődhetnek össze:

- tagdíj, alapítói befizetés,- a gazdasági- vállalkozási tevékenységből befolyó jövedelem, - költségvetési támogatás,- pályázat útján elnyert támogatás,- Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás;- személyi jövedelemadó 1%- más szervezettől, magánszemélyektől kapott adomány.

A kiadások pedig a következőek lehetnek:

- a létesítő okiratban foglalt célokhoz kapcsolódó tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó költségek, pl. humánerőforrás biztosítása egy programhoz

- a gazdasági vállalkozási tevékenységhez közvetlenül kapcsolód költségek, pl. foglalkoztatás

- civil szervezet szerveinek, szervezetének működési költségei, pl. posta költség a kapcsolattartás miatt, közüzemi költségek iroda fenntartása esetén.

 - immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása.

Az a szervezet, mely még az 1 éves működést nem érte el, csak kevés pályázati kiírásban vehet részt, nem kaphat működési támogatást, és egy százalékot sem igényelhet.

Hogyan kérhet jelszót az Ügyfélkapuhoz egy civil szervezet?

Az adószám kiadását követő 8 napon belül a szervezet képviselőjének vagy meghatalmazottjának (ez a meghatalmazott most jellemzően a könyvelő lesz) regisztráltatnia kell magát a központi elektronikus szolgáltató rendszer, vagyis az Ügyfélkapu használatához. Ezt ideiglenesen a magyarorszag.hu weboldalon lehet megtenni, majd ezt követően 30 napon belül az okmányirodában is meg kell ismételni. Ha ezen a procedúrán túl vagyunk, akkor ennek tényét be kell jelenteni az APEH-ba, mert a továbbiakban az APEH minden értesítését az ekkor megadott személy részére, az ekkor megadott e-mail címre küldi. Ezt a bejelentést az APEH felé a 09T180 sz. lapon kell megtenni. Első alkalommal ezt is papíron kell beadni, a továbbiakban a változás elektronikus úton is beadható. Amennyiben meghatalmazást adunk a könyvelőnek, akkor a meghatalmazás időtartama alatt ő fogja a bevallásokat küldeni a saját regisztrált adataival. Ha csak a szervezet képviselője van regisztrálva: ebben az esetben csak ő jogosult az elektronikus rendszerben a bevallásokat beküldeni, neki van hozzáférése a regisztrációhoz kötött adatbázisok megtekintéséhez. Ha a szervezet képviselője és a meghatalmazott (jellemzően a könyvelő) együttesen vannak regisztrálva: ekkor ketten együttesen jogosultak elektronikus rendszerben a bevallásokat beküldeni, nekik van hozzáférésük a regisztrációhoz kötött adatbázisok megtekintéséhez.

Ha meghatalmazott regisztrál a szervezet nevében a meghatalmazásunk alapján: ebben az esetben csak ő jogosult az elektronikus rendszerben a bevallásokat beküldeni, neki van hozzáférése a regisztrációhoz kötött adatbázisok megtekintéséhez.

Hogyan szüntethető meg egy civil szervezet?

Ha a szervezet jogutód nélkül történő megszűnését határozta el (tehát nem az ügyészség kezdeményezte), kérelmet kell beadni a nyilvántartást vezető megyei törvényszékhez. Ennek tartalmát a 2011.CLXXXI. tv. 25 § és 26§. tartalmazza. A kérelemnek egyik tartalmi, hogy a szervezet nyilvántartásból való törlésének törvényi feltételei bekövetkeztek. (pl. egyesület tagsága 10 fő alá csökkent, alapítvány esetében cél megvalósult, időtartam eltelt, stb.)

Mit jelent pontosan a Civil Információs Portál?

„Civil tv. 14. § (1) A társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter (továbbiakban: miniszter) a civil szervezetekkel kapcsolatos nyilvános, közérdekből nyilvános információk gyűjtése, rendszerezése és közzététele, illetve ezzel összefüggésben a kérelemre történő adatszolgáltatás biztosítása céljából akadálymentes honlapot működtet (továbbiakban: Civil Információs Portál). (2) [2012. június 30-án lép hatályba:] A 13. § (3) bekezdésben meghatározott közhiteles nyilvántartást működtető szerv biztosítja annak lehetőségét, hogy a közhiteles nyilvántartás adatai közötti keresést a Civil Információs Portálon keresztül is lehessen kezdeményezni, továbbá a keresési eredmény adatait megjeleníteni.”

A letétbe helyezés után, kik számára, és hol lesznek nyilvánosak a civil szervezetünk beküldött dokumentumai?

„Civil tv. 15. § (1) A civil szervezet nyilvántartásba bejegyzett adatai - ideértve a törölt adatokat is - nyilvánosak. (2) Az egyesület, alapítvány bírósághoz benyújtott iratai, ideértve a még el nem bírált kérelmet és mellékleteit is, - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - nyilvánosak, azokat bárki megtekintheti, és azokról feljegyzést készíthet. (3) Az egyesület alakuló ülésének jelenléti íve, valamint az egyesület tagnyilvántartása nem nyilvános. (4) A törvényességi ellenőrzési eljárás keretében az ügyészség teljes körű iratbetekintésre jogosult. Civil tv. 16. § Az e törvény alapján kezelt adatok statisztikai célra felhasználhatók és azokból, személyazonosításra alkalmatlan módon, statisztikai adatok szolgáltathatók.”

Ki gyűjthet 1%-ot az új civil törvény szerint?

Azok a szervezetek gyűjthetnek, amelyek már 2 éve be vannak jegyezve, nincs változás.

Az elektori rendszerbe való bejelentkezés pontos határideje?

A bejelentkezés határideje: 2012. március 17.

(A NEA civil jelöltállítási rendszerében történő részvétel hiánytalanul teljesített bejelentkezés elfogadását követően lehetséges!)

Az új civil törvényben a törvényességi felügyelet maradt az ügyészségnél?

Igen. „Civil tv. 11. § (1) A civil szervezet működése felett az ügyészség - az e törvényben, valamint a Ptk.-ban meghatározott eltérésekkel - az ügyészségről szóló törvény rendelkezései szerint törvényességi ellenőrzést gyakorol. A törvényességi ellenőrzés nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye.

(2) A törvényességi ellenőrzést gyakorló ügyész ellenőrzi, hogy a civil szervezet

a) belső (önkormányzati) szabályzatai, illetve azok módosításai megfelelnek-e a jogszabályoknak és a létesítő okiratnak,

b) működése, határozatai, a legfőbb szerv döntései megfelelnek-e a jogszabályoknak, a létesítő okiratnak vagy az egyéb belső (önkormányzati) szabályzatoknak.

(3) Ha a civil szervezet működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész törvényességi ellenőrzési jogkörében eljárva keresettel a bírósághoz fordulhat. A bíróság a keresetet megvizsgálja és szükség esetén

a) megsemmisíti a civil szervezet bármely szervének törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat meghozatalát rendeli el,

b) a működés törvényességének helyreállítása érdekében összehívja a legfőbb szervet, vagy határidő tűzésével a törvényes működés helyreállítására kötelezi a legfőbb szervet, és minderről értesíti a civil szervezetnél választott felügyelő szervet is,

c) ha a törvényes működés nem állítható helyre vagy a b) pont szerinti határidő eredménytelenül telt el, a civil szervezetet megszünteti.

(4) A bíróság az ügyész keresete alapján feloszlatja az egyesületet, ha annak működése vagy tevékenysége a 3. § (3) bekezdésébe ütközik.

(5) A bíróság az ügyész keresete alapján megállapítja az egyesület megszűnését, ha az legalább egy éve nem működik, vagy tagjainak száma a Ptk. 61. § (3) bekezdésében meghatározott legkisebb létszám alá csökken.

(6) A civil szervezet - feloszlatása, megszüntetése vagy megszűnésének megállapítása esetén - a nyilvántartásból való törlésről rendelkező bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjával szűnik meg.

(7) Az ügyész a civil szervezet szervének törvénysértő határozatának megsemmisítésére a (3) bekezdés a) pontja szerinti keresetlevelet a határozat meghozatalától számított egy éven belül nyújthatja be.

Civil tv. 12. § Az ügyész törvénysértő intézkedései ellen az ügyészségről szóló törvény szerint kifogásnak van helye.”

Az SZJA, ÁFA változott az új civil törvény szerint?

„Az SZJA törvény (a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 41. §) 1995-től 2008 végéig biztosított az adományozáshoz kapcsolódóan – változó mértékű – kedvezményt az adományozó magánszemélyek számára a jövedelemadózásban. Ugyanakkor 2011. január 1-jétől a Civil tv. Végrehajtási rendelete (a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet) 6. § és az SZJA tv. 70. § (2a) bekezdése alapján az adományozás során, ha az adományozó magánszemély a minimálbér 25 %-át meg nem haladó egyedi értékű üzleti ajándékot kap, ez után nem kell jövedelemadót fizetni. (Ez a kedvezmény egyházakra is vonatkozik.)”

Az ÁFA tv. (az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény) 11. § (3) bekezdés a) pontja alapján az áru, a 14. § (3) bekezdés alapján pedig a szolgáltatás közcélú adományozása áfamentességet élvez. E módosítás 2010. június 17. napjától hatályos.